'Star Life' interjú

„Még egy éve sem voltunk együtt, de Rob már közös kisbabát akart!” – exkluzív interjú Krisztina Pattinsonnal!

Gyönyörű… okos… természetes!
Ez az a három szó, ami először eszembe jut, mikor ránézek a velem szemben ülő Krisztinára, akire ebben a pillanatban valószínűleg nők millió irigykednek, és férfiak hada szeretne a férje helyében lenni!
Igen-igen… Ő az a magyar származású Krisztina Andrássy, aki három évvel ezelőtt teljesen elcsavarta az akkori Twilight-őrület gyakorlatilag szex szimbólummá vált sztárját, Robert Pattinsont. Egy évre rá egy romantikus nyaralás keretében eljegyezték egymást, picivel több, mint fél ével ezelőtt összeházasodtak, most pedig első közös kisbabájukat várják első közös, londoni otthonukban!
Kriszta most először meséli el a nagy nyilvánosságnak, hogy mégis hogyan vált az ambiciózus, magyar joghallgató lányból egy sokak által ismert, híres kismama és sztárfeleség!

Igaz, hogy a férjed, Robert Pattinson a sztár kettőtök közül, Rád mégis ugyanolyan – ha nem nagyobb – figyelem összpontosul. Hogy tudod elviselni, hogy nap mint nap rajongók mennek oda hozzád, és minden lépésedet lesifotósok követnek?

A teljes igazság az, hogy eleinte pontosan a nagy figyelem miatt nem akartam komolyabbra fordítani a kettőnk közötti kapcsolatot Robbal. Tudatosan készültem az ügyvédi pályára, és azt gondoltam, a hirtelen és váratlanul jövő hírnév csak áthat a karrieremnek. Ám ahogy egyre több kedves és törődő rajongóval ismerkedtem meg, illetve futottam össze, körvonalazódni látszott bennem, hogy talán nincs mitől rettegnem. És ekkor már abban is teljesen biztos voltam, hogy jóval többet érzek Rob iránt, mint puszta barátság!

Eleinte rengeteg negatív kritikát kaptál a rajongóktól. Sokan Rob akkori kolléganőjét, Kristen Stewartot látták volna szívesebben mellette, mint a barátnője, ezért Rád rendszerint olyan jelzőket aggattak, hogy pénz-és hírnévhajhász vagy. Mennyire ütött ez szíven Téged?

Nagyon! Le sem tudnám írni szavakkal, hogy mit éreztem akkor, amikor az első időkben rám kiabálták, hogy csak azért vagyok Robbal, mert a pénze után ácsingózom. De persze ez a mindenki felé irányuló megfelelési vágy lassacskán alábbhagyott bennem, és ezután igazából már csak azokra az emberekre figyeltem oda, akik örültek nekünk, és boldogok voltak amiatt, hogy én vagyok a kedvencük barátnője.

Nem zavart, hogy állandóan attól volt hangos a média, hogy Robert Pattinson és Kristen Stewart egy pár?

Dehogynem! Nagyon is zavart, és ebből kifolyólag voltak is kisebb-nagyobb problémáink Robbal. Persze Kristennel sem vagyunk a legjobb viszonyban… de erről inkább nem szeretnék beszélni!

Rendben! Beszéljünk inkább olyan boldogabb és szebb témákról, mint például az eljegyzés. Hogyan is történt ez pontosan?

Oh, hát ha nem haragszol, minden apró részletet nem árulnék el! (nevet) De azért nagy vonalakban elmondom! Robert és én nyaralni mentünk egy csodálatosan szép andalúz tengerparti városkába, pontosabban egy, a városhoz tartozó, de a forgalmas helyektől távolabb eső nyaralóba. Két teljes hetet töltöttünk kettesben ezen a festői helyen, és Rob pontosan a második hetünk elején kérte meg a kezem, hihetetlenül romantikusan.
Később még viccelődtem is azzal, hogy barátnőként mentem el, és menyasszonyként jöttem vissza! (nevet)


Ekkor született a ’Hands’ is?

A dal maga nem ekkor született, hiszen a szöveget Rob és a nővére, Lizzy írták… csak a címét kapta az eljegyzésünk napján. Sok egyéb apró emlék mellett ez a dal is arra a csodálatos délelőttre fog emlékeztetni, amíg csak élek!

Most már azt hiszem, sok rajongónak is az eljegyzésetek fog eszébe jutni a dalról! Viszont ezt követően volt egy kis szünet a kapcsolatotokban, igaz?

Igen, így igaz! Fél évig voltunk külön! Eközben én lediplomáztam, és már diplomás ügyvédként dolgoztam tovább. Rob később elmondta, hogy a fél év alatt Ő folyamatosan érdeklődött utánam, és a megfelelő alkalmat kereste a kibékülésre. Elképesztő, nem? (nevet)

De igen, az! Megmondom őszintén, anno, amikor az a hatalmas Twilight-őrület volt, álmomban sem gondoltam volna, hogy Robert Pattinsonból, abból a humoros, kócos hajú, angol szépfiúból valaha is egy felelősségteljes férj, és apuka lesz…

Hát… annak ellenére, hogy jó pár mérgesebb pillanatomban a fejéhez vágtam, hogy nem tudom elképzelni őt a gyerekem édesapjaként, a szívem legmélyén mindig is erre vágytam. Sokszor az irodámban ülve, vagy otthon az ágyon fekve álmodoztam arról, hogy hogyan fogom elmondani neki, amikor megtudom, hogy kisbabát várok… és persze a létező összes variáció végigforgott az agyamban, hogy mi lehet majd a reakciója a hírre!

És végül hogy reagált?

Ledöbbent! Először meg sem tudott szólalni… kellett neki pár perc, hogy felfogja, mit mondtam. Szerintem először azt hitte, viccelek! Hiszen a legnagyobb rajongói sem tudják, illetve tudhatják azt, hogy még egy éve sem voltunk együtt, de Rob már közös kisbabát akart! Én pedig folyamatosan őröltem magam, hogy mi tévő legyek!

Miért?

Mert önző módon a saját életemet is számításba vettem! Mint mondtam, kiskorom óta, tudatosan készültem a jogi pályára, és azzal, hogy bejutottam Európa egyik legnevesebb egyetemére, közeledni látszott a cél. Nem akartam, hogy bárki vagy bármi meggátoljon annak elérésében! Hiába próbált meggyőzni Rob, hajthatatlan voltam! Végül azonban Rob is belátta, hogy talán jobb lenne várni még egy kicsit… így a feltörő apai ösztöneit a két keresztfián élte ki!

Akkor a fiúkkal már jó nagy gyakorlata van! Apropó… lehet tudni, hogy a legfiatalabb családtag kisfiú lesz-e vagy kislány?

Őszintén szólva, még nem beszéltem erről Robbal, de én rengeteget gondolkodtam ezen, és úgy döntöttem, nem szeretném tudni. Azt szeretném, ha meglepetés maradna az utolsó pillanatig!

Az is elképzelhető, hogy szerencsétek lesz mindkettőben!

Ha hiszed, ha nem, pont ezzel hecceltem Robot is… de végül csúnya vége lett, mert mikor kiderült, hogy csak egyedül lesz, apuci nagyon elszomorodott! Nem azért, mert egyedül lesz a pici, hanem mert nem ketten lesznek! Úgyhogy ha mást nem is tudok biztosan kijelenteni, azt nyugodt szívvel mondhatom, hogy csak egy pocaklakónk van! (nevet)

És neveken gondolkodtatok már?

Még erről sem volt időnk beszélgetni, de lassan erre is rá kell, hogy térjünk majd! Már vannak ötleteim…

Biztos vagyok benne, hogy csodaszép babátok lesz, akár kisfiú lesz, akár kislány! Nagyon sok egészséget és boldogságot szeretnék kívánni Nektek a továbbiakban is az egész szerkesztőség nevében, és köszönjük, hogy minket választottál az interjúhoz és a fotósorozathoz!

Én köszönöm a jókívánságokat, és élvezet volt válaszolni a kérdéseidre!

Riporter: Angela Taylor